Belső Visszaélés-bejelentő Rendszer

1. Általános rendelkezések

A Mizsepack Nyomdaipari Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Társaság) a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény II. Fejezete alapján a visszaélések bejelentésének eljárási rendjéről az alábbiak szerint rendelkezik.

• A szabályzat célja

Jelen szabályzat célja, hogy meghatározza a Társaság visszaélés megelőzési stratégiáját, továbbá a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésére, használatára és kezelésére vonatkozó követelményeket és felelősségi köröket.

 A Szabályzat célja továbbá, hogy

• a bejelentők a lehető legrövidebb időn belül tegyenek bejelentést az esetleges jogsértésekről, visszaélésekről,
• biztosítsa a bejelentő védelmét a bejelentési miatti retorziók ellen,
• biztosítsa a bejelentő, az érintett személy és a rendelkezésre bocsátott információk bizalmas kezelését
• biztosítsa a bejelentés hatékony kivizsgálását
• biztosítsa a bejelentő személyes adatainak védelmét valamint a bejelentő anonimitását 3. személyek felé

1.2. A szabályzat hatálya

1.2.1. A szabályzat személyi hatálya kiterjed a Társaságra, a visszaélés-bejelentési rendszer működtetésével megbízott bejelentővédelmi ügyvédre, valamint a Bejelentőre.

 Bejelentő lehet:

1. a) a Társaság által foglalkoztatott,
2. b) az a foglalkoztatott, akinek a Társaságnál fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya megszűnt,
3. c) a Társasággal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött,
4. d) az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha a Társasággal szerződéses kapcsolatban áll,
5. e) a Társaság tekintetében tulajdonosi részesedéssel rendelkező személy, valamint a Társaság ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületéhez tartozó személy, ideértve a nem ügyvezető tagot is,
6. f) a Társasággal szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy,
7. g) a Társaságnál tevékenységet végző gyakornok és önkéntes,
8. h) a Társasággal a d), e) vagy g) pont szerinti jogviszonyt vagy szerződéses kapcsolatot létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött, és
9. i) az a személy, akinek a d), e) vagy g) pont szerinti jogviszonya vagy szerződéses kapcsolata a Társasággal megszűnt.

 1.2.2. A szabályzat tárgyi hatálya a Társaság visszaélés-bejelentési rendszere. Visszaélésnek tekintendő a Társaság működésében tapasztalt jogellenes, vagy jogellenesnek feltételezett cselekmény vagy mulasztás, illetve egyéb visszaélés.

Ez magában foglalja különösen, de nem kizárólagosan az alábbiakat:

• bűncselekmények elkövetését;
• általános érdekeket érintő súlyos fenyegetést vagy károkozást;
• bármely alkalmazandó jogszabály egyértelmű megsértését;
• visszaélést, csalást;
• szervezeti szabályok megsértését;
• megfélemlítést;
• összeférhetetlenséget;
• a fentiek bármelyikének szándékos eltitkolását.

2. A bejelentés megtételének módjai

A Bejelentő a bejelentést írásban vagy szóban teheti meg, a Társaságnál alkalmazott bejelentővédelmi ügyvéd útján.

2.1. Szóbeli bejelentés

A szóbeli bejelentést személyesen lehet megtenni, a bejelentővédelmi ügyvéd az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségében, ügyfélfogadási időben, az alábbiak szerint:

A bejelentővédelmi ügyvéd neve: Dr. Magyar Krisztina

A szóbeli bejelentés helye: 6000 Kecskemét, Hargita utca 8.

Ügyfélfogadási idő: munkanap 10:00-14:00 között, előzetes telefonos egyeztetéssel. (Tel: +36 20 366 4293)

Szóbeli bejelentés esetén a bejelentővédelmi ügyvéd felhívja a Bejelentő figyelmét a rosszhiszemű bejelentés következményeire, a bejelentés kivizsgálására irányadó eljárási szabályokra és arra, hogy személyazonosságát – ha az annak megállapításához szükséges adatokat megadja – a vizsgálat valamennyi szakaszában bizalmasan kezelik.

 2.2. Írásbeli bejelentés

 Az írásbeli bejelentést az alábbi csatornákon lehet megtenni:

• e-mailben: dr.magyar@t-online.hu
• postai úton: 6000 Kecskemét, Hargita utca 8.
• a Társaság honlapján (www.mizsepack.hu), a visszaélés bejelentés menüpont alatt található űrlap kitöltésével.

Az űrlapon benyújtott bejelentés a bejelentővédelmi ügyvéd e-mail címére kerül továbbításra.

3. A bejelentés kezelése

3.1. A bejelentés rögzítése

3.1.1. A bejelentővédelmi ügyvéd a szóbeli bejelentést írásba foglalja és – annak ellenőrzésére, helyesbítésére, aláírással történő elfogadására vonatkozó lehetőség biztosítása mellett – a Bejelentő számára másodpéldányban átadja. A bejelentővédelmi ügyvéd a szóbeli bejelentés írásba foglalása során teljes és pontos jegyzőkönyvet köteles készíteni.

3.1.2. A bejelentővédelmi ügyvéd az írásbeli bejelentés kézhezvételétől számított hét napon belül a bejelentés megtételéről visszaigazolást küld a Bejelentő számára. A visszaigazolás keretében a Bejelentő részére általános tájékoztatást kell nyújtani az e törvény szerinti eljárási és adatkezelési szabályokról.

3.1.3. A bejelentővédelmi ügyvéd a bejelentés kivonatát a Társaságnak továbbítja oly módon, hogy abból a Bejelentő ne legyen azonosítható. Ez alól kivétel, ha a bejelentő előzetesen, írásban hozzájárult személyes adatai továbbításához.

3.1.4. Ha a bejelentés a Társaság vezető tisztségviselőjének cselekményével vagy mulasztásával függ össze, a bejelentővédelmi ügyvéd a Bejelentő, könyvvizsgálóját, (ha működik: felügyelőbizottságát) valamint a Társaság legfőbb döntéshozó szervét vagy a tulajdonosi jogok gyakorlóját haladéktalanul értesíti a bejelentésről.

 3.2. A bejelentés kivizsgálása

3.2.1. A bejelentővédelmi ügyvéd a bejelentésben foglaltakat a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül, de legfeljebb a bejelentés beérkezésétől számított harminc napon belül kivizsgálja.                                                                                                                                                                 A fenti határidőt különösen indokolt esetben, a Bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett lehet meghosszabbítani. A Bejelentőt ebben az esetben a kivizsgálás várható időpontjáról és a kivizsgálás meghosszabbítása indokairól kell tájékoztatni. Az eljárás ebben az esetben sem haladhatja meg a három hónapot.

3.2.2. A bejelentés kivizsgálása során a bejelentővédelmi ügyvéd kapcsolatot tart a Bejelentővel, ennek keretében a bejelentés kiegészítésére, pontosítására, a tényállás tisztázására, valamint további információk rendelkezésre bocsátására hívhatja fel a Bejelentőt. A bejelentővédelmi ügyvéd világos és könnyen hozzáférhető információt nyújt a belső visszaélés-bejelentési rendszer működésére, a bejelentéssel kapcsolatos eljárásra vonatkozóan.

3.2.3. A bejelentővédelmi ügyvéd a vizsgálat lezárásáig vagy a vizsgálat eredményeképpen történő formális felelősségre vonás kezdeményezéséig a bejelentés tartalmára és a bejelentésben érintett személyre vonatkozó információkat – a bejelentésben érintett személy tájékoztatásán túl – a foglalkoztató más szervezeti egységével vagy munkatársával a vizsgálat lefolytatásához feltétlenül szükséges mértékben oszthatja meg. Ezen szabályok arra a személyre is alkalmazandók, aki a bejelentésben ugyan nem érintett, de a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet.

3.2.4. A bejelentésben érintett személyt a vizsgálat megkezdésekor részletesen tájékoztatni kell a bejelentésről, a személyes adatai védelmével kapcsolatban őt megillető jogairól, valamint az adatai kezelésére vonatkozó szabályokról. A tisztességes eljárás követelményének megfelelően biztosítani kell, hogy a bejelentésben érintett személy a bejelentéssel kapcsolatos álláspontját jogi képviselője útján is kifejtse, és azt bizonyítékokkal támassza alá. A bejelentésben érintett személy tájékoztatására kivételesen, indokolt esetben később is sor kerülhet, ha az azonnali tájékoztatás meghiúsítaná a bejelentés kivizsgálását. Ezen szabályok arra a személyre is alkalmazandók, aki a bejelentésben ugyan nem érintett, de a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet.

3.2.5. A bejelentés kivizsgálása során értékelni kell a bejelentésben foglalt körülmények helytállóságát, és meg kell hozni azokat az intézkedéseket, amelyek alkalmasak a visszaélések orvoslására. Ha a bejelentés alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, akkor intézkedni kell a feljelentés megtételéről.

3.2.6. A bejelentővédelmi ügyvéd a bejelentés kivizsgálásáról vagy annak mellőzéséről és a mellőzés indokáról, a bejelentés kivizsgálásának az eredményéről, a megtett vagy tervezett intézkedésekről a Bejelentőt írásban tájékoztatja. Az írásbeli tájékoztatás mellőzhető, ha a bejelentővédelmi ügyvéd az előzőekben írtakról a Bejelentőt szóban tájékoztatta, aki a tájékoztatást tudomásul vette.

 3.3. A bejelentés kivizsgálásának mellőzése

 A bejelentés kivizsgálása mellőzhető, ha

1. a) a bejelentést azonosíthatatlan Bejelentő tette meg,
2. b) a bejelentést Bejelentőnek nem minősülő személy tette meg,
3. c) a bejelentés ugyanazon Bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú bejelentés, illetve
4. d) a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett természetes személy, illetve jogi személy (a továbbiakban együtt: bejelentésben érintett személy) jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.

3.4. A bejelentés értékelése

 A bejelentés kivizsgálása során a bejelentővédelmi ügyvéd értékeli a bejelentésben foglalt körülmények helytállóságát (akár a bejelentésben érintett személy bevonásával), valamint javaslatot tesz azon intézkedések meghozatalára, amelyek alkalmasak a bejelentésben foglalt, vagy a kivizsgálás során feltárt visszaélések orvoslására, és azt továbbítja a Társaság részére.

4. Személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályok

4.1. A kezelt adatok köre

A bejelentővédelmi ügyvéd

1. a) a Bejelentőnek,
2. b) annak a személynek, akinek a magatartása vagy mulasztása a bejelentésre okot adott, és
3. c) annak a személynek, aki a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet, a bejelentés kivizsgálásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatait kezeli, kizárólag a bejelentés kivizsgálása és a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslása vagy megszüntetése céljából.  A bejelentővédelmi ügyvéd az általa kezelt adatok közül haladéktalanul törli azokat a személyes adatokat, melyek nem tartoznak az előzőekben meghatározott, a bejelentés kivizsgálásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatok közé.

4.2. A kezelt adatok továbbítására, átadására vonatkozó szabályok

4.2.1. A belső visszaélés-bejelentési rendszer keretei között kezelt személyes adatok csak a bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére adhatóak át, ha e szerv annak kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a Bejelentő hozzájárult. A Bejelentő személyes adatai hozzájárulása nélkül nem hozhatóak nyilvánosságra. 

                                                                                                                                                       A Bejelentőre vonatkozó személyes adatok átadása a Bejelentő hozzájárulása nélkül is továbbadhatók, ha nyilvánvalóvá vált, hogy a Bejelentő rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt és

1. a) ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, úgy személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére át kell adni,
2. b) alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, úgy személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére át kell adni.

4.2.2. Ha a bejelentés természetes személyre vonatkozik, az e természetes személyt megillető, a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerinti, a tájékoztatáshoz és hozzáféréshez való joga gyakorlása során a Bejelentő személyes adatai nem tehetők megismerhetővé a tájékoztatást kérő személy számára.

4.2.3. A belső visszaélés-bejelentési rendszer keretei között kezelt adatok harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására kizárólag a továbbítás címzettje által tett, a bejelentésre vonatkozó, e törvényben foglalt szabályok betartására irányuló jogi kötelezettségvállalás esetén és a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével kerülhet sor.

5. A visszaélést bejelentők védelme

5.1. A bejelentővel szemben nem alkalmazható hátrányos intézkedés, amennyiben a bejelentés megtétele jogszerű volt.                                                                                                                                         

A bejelentés megtétele jogszerű, ha

• a bejelentő a bejelentését a bejelentővédelmi ügyvéd által működtetett visszaélés-bejelentési rendszer bármely csatornáján keresztül megtette
• a bejelentő a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információt a munka-végzéssel kapcsolatos tevékenységgel összefüggésben szerezte és
• alapos okkal vélelmezte, hogy a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információ a bejelentés időpontjában valós volt.

 Hátrányos intézkedésnek minősül a Bejelentő számára hátrányos cselekmény vagy mulasztás, különösen:

1. a) a felfüggesztés, a csoportos létszámcsökkentés, a felmondás vagy ezekkel egyenértékű intézkedések,
2. b) a lefokozás vagy az előléptetés megtagadása,
3. c) a munkaköri feladatok átruházása, a munkavégzés helyének megváltoztatása, a bércsökkentés, a munkaidő megváltoztatása,
4. d) a képzés megtagadása,
5. e) a negatív teljesítményértékelés vagy munkareferencia,
6. f) a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyára vonatkozó törvény szerinti bármely hátrányos jogkövetkezmény – így különösen fegyelmi intézkedés, megrovás, pénzügyi szankció – alkalmazása,
7. g) a kényszerítés, a megfélemlítés, a zaklatás vagy a kiközösítés,
8. h) a hátrányos megkülönböztetés, hátrányos vagy tisztességtelen bánásmód,
9. i) a határozott idejű foglalkoztatásra irányuló jogviszony határozatlan idejűvé átalakításának elmulasztása, ha a foglalkoztatott jogszerű elvárása az volt, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát határozatlan idejűvé változtatják,
10. j) egy határozott idejű munkaszerződés megújításának elmulasztása vagy annak idő előtti megszüntetése,
11. k) a károkozás, amely magában foglalja a személy jó hírnevének megsértését vagy a pénzügyi veszteséget, beleértve az üzleti lehetőség elvesztését és a bevételkiesést is,
12. l) az olyan intézkedés, amelynek eredményeképpen okkal következik, hogy az adott személy a jövőben foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya szerinti ágazatban nem létesíthet,
13. m) az egészségügyi alkalmassággal összefüggő vizsgálat előírása,
14. n) az áru- vagy szolgáltatási szerződés idő előtti megszüntetése vagy felmondása, és
15. o) az engedély visszavonása.

A hátrányos intézkedéssel összefüggő hatósági vagy bírósági eljárás során, ha a Bejelentő a bejelentés megtétele jogszerűségét bizonyítja, vélelmezni kell, hogy a hátrányos intézkedésre a bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor, és a hátrányos intézkedést hozó személyt terheli annak bizonyítása, hogy a hátrányos intézkedés megtételére alapos indokkal, és nem a bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor.

5.2. A Társaság nem alkalmazhat semmilyen, a Bejelentő tulajdonában álló jogalany vagy a Bejelentővel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban vagy más, szerződéses jogviszonyban álló jogalany számára hátrányos intézkedést, amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor. Ez az intézkedés akkor is jogellenesnek minősül, ha az egyébként jogszerű lenne.

A hátrányos intézkedéssel összefüggő hatósági vagy bírósági eljárás során – ha a jogalany a Bejelentővel fennálló, jelen bekezdés szerinti kapcsolatát, valamint a Bejelentő a bejelentés megtétele jogszerűségét bizonyítja, vélelmezni kell, hogy a hátrányos intézkedésre a bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor, és a hátrányos intézkedést hozó személyt terheli annak bizonyítása, hogy a hátrányos intézkedés megtételére alapos indokkal, és nem a bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor.

5.3. A bejelentés jogszerű megtétele esetén a Bejelentő nem tekinthető a törvény által védett titok nyilvánosságra hozatalával összefüggő korlátozást vagy más, az információfelfedésre vonatkozó jogszabályi korlátozást megszegőnek, és az ilyen bejelentés tekintetében nem terheli felelősség, ha a bejelentő alapos okkal feltételezte azt, hogy a bejelentés szükséges volt a bejelentéssel érintett körülmények feltárásához.

A bejelentés jogszerű megtétele esetén a Bejelentőt nem terheli felelősség a bejelentésben szereplő információk megszerzése vagy az azokhoz való hozzáférés tekintetében, kivéve, ha a Bejelentő az információk megszerzésével vagy az azokhoz való hozzáféréssel bűncselekményt követett el.

A Bejelentő a bejelentés jogszerű megtételéért nem vonható felelősségre, ha a Bejelentő alapos okkal feltételezte azt, hogy a bejelentés szükséges volt a bejelentéssel érintett körülmények feltárásához.

5.4. Hatósági vagy bírósági eljárás során a Bejelentőt megillető jogokat korlátozó vagy kizáró nyilatkozatra, szerződésre, szabályzatra jogszerűen hivatkozni nem lehet.

5.5. Az 5.1-5.4. pontokban rögzített védelem nem illeti meg a bejelentőt, ha

1. a) bejelentésével a minősített adatok védelmére vonatkozó szabályokat megszegi,
2. b) a bejelentés megtétele során törvényben meghatározott, az orvosi titokra, az ügyvédi titokra vonatkozó titoktartási kötelezettségének nem tesz eleget,
3. c) a bejelentés megtétele során az egyházi személy és a vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjaként a hivatásánál fogva rá irányadó titoktartási kötelezettségének nem tesz eleget,
4. d) a bejelentés megtétele során a bírói ítélkezéssel kapcsolatban a törvény által védett titok védelmére vonatkozó szabályokat megszegi,
5. e) bejelentésével a büntetőeljárási szabályok szerinti adatkezelési szabályokat megszegi, vagy
6. f) a rendvédelmi szervek, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományának a tagjaként a bejelentésével az e szervek tevékenységére vonatkozó, jogszabályban meghatározott szabályokat megszegi.

5.6. Az 5.1.-5.4. pontokban rögzített védelem irányadó arra a Bejelentőre, aki személyazonosságának felfedése nélkül tesz jogszerű bejelentést, és későbbi azonosítását követően vele szemben a Társaság hátrányos intézkedést alkalmaz.

5.7. Az 5.1.-5.4. pontokban rögzített védelemben részesül, aki

1. a) a jogszerű bejelentést tevő Bejelentő részére segítséget nyújt a bejelentés megtétele során,
2. b) a jogszerű bejelentést tevő Bejelentővel kapcsolatban álló olyan személy – így különösen a bejelentő munkatársa vagy családtagja –, akit hátrányos intézkedés érhet.

6. Záró rendelkezések

6.1. Alkalmazott jogszabályok:

• 2023. évi XXV. törvény – a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról
• az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) – az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről
• 2011. évi CXII. törvény – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
• 2012. évi I. törvény – a munka törvénykönyvéről
• az Európai Parlament és a Tanács 2016. április 27-i (EU) 2016/679 rendelete – a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) – GDPR.
• 2017. évi LIII. törvény – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról.

6.2. Hatályba lépés:

A jelen Szabályzatot a Társaság ügyvezetése 2023. november 28. napján hagyta jóvá. A hatályba lépés napja: 2023.12.01.